Milyen kihívások előtt áll a magyar járműipar? Milyen életpályára lehet számítani az autógyártás területén? Még mindig összeszerelő ország vagyunk? Hogyan hat az automatizálás, robotizálás az autóiparra? Piacra lehetne-e dobni egy magyar autómárkát? Kilián Csabával, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkárával a többi között ezekről is beszélgettünk az Automotive Hungary kiállításon.
Az autóipar húzóágazat Magyarországon. Azonban, ahogy az Automotive Hungary kiállításon elhangzott, további innovációra van szükség. Ez miben merül ki?
Nagyon nagy verseny van az autóiparban és nemcsak a környező országokat nézve, hanem az ázsiai, amerikai gyártókkal is fel kell venni a versenyt. Ha a termelést nézzük, akkor a magyar beszállítóipar jó része nincs az értéklánc csúcsán, hogy úgy mondjam. Ha megnézzük a nagy nemzetközi beszállítókat, akkor azt látjuk, hogy ők egy hihetetlen technológiai tudással rendelkeznek, globálisan látják a tendenciákat. Ezek a cégek nagy valószínűséggel megfelelő választ tudnak adni a jövő kihívásaira. A magyar beszállítóknak jó időszakuk volt az elmúlt tíz évben, mert növekedett a piac, tudtak fejleszteni, nagy megrendeléseik, illetve jó támogatási lehetőségeik voltak. Az autóiparon belül jelentős technológiai változások zajlanak. Megjelentek az alternatív hajtású autók – elektromos, hibrid, stb..
A magyar cégeknek innovációra van szükségük. Ha ezt nem tudják véghezvinni, nem tudnak innovatív termékeket gyártani, és nem képesek bekapcsolódni a tervezésbe, akár a nemzetközi cégekkel közösen, akkor nagyon könnyen veszíthetnek ebben a versenyben.
Fontos, hogy előrelépés történjen a kutatás-fejlesztés (k+f), valamint az oktatás vonalán, ezekbe a területekbe több pénzt kell invesztálni. A másik, hogy a tervezés és termékfejlesztés területén a magyar kis- és középvállalkozásoknak is erőteljesen be kell kapcsolódniuk, és kooperációra kell törekedniük, akár a nagy nemzetközi beszállítókkal, akár egyetemi kutatóintézetekkel együttműködve. Ezekre kell hangsúlyt fektetniük a magyar beszállítóknak, hogy versenyképesebbek legyenek az elkövetkező időszakban.
A fejlődő technológia mennyiben változtatta meg az autóipart, akár gyártói, akár beszállítói szinten?
Beszállítókra természetesen továbbra is szükség lesz, hiszen nagyon sok olyan autóalkatrész van, amiket továbbra is gyártani kell, de az elektromos, illetve az egyéb alternatív meghajtású autókkal kapcsolatosan elképzelhető, hogy bizonyos szempontból leegyszerűsödik a termelési folyamat. Hiszen egy elektromos hajtás sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos Otto-motorok. Kevesebb alkatrészből tevődik össze, a fenntartása, szervizelése sem igényel annyit. Ebből kiindulva azoknak a cégeknek, akik hagyományos benzin-, vagy dízelmotorokat gyártanak, megcsappan a megrendeléseik a száma, amire már látunk is példákat. Nekik innovációra van szükségük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak.
Ugyanez a változás a munkaerőigénynél hogyan mutatkozik meg?
Ez egy nagy kihívás manapság. Nem könnyű megtalálni a megfelelő munkaerőt. Ezért kezdődött el a digitalizáció, automatizáció, robotizáció folyamata. Egyre inkább automatizált gyártási folyamatokkal próbálják kiváltani a kézi munkaerőt.
Ez bizonyos szempontból előnyös, mert vannak olyan munkafolyamatok, ahol az ember nem biztos, hogy szívesen tölt el napi 8 órát. Ez a jövő. Minél erőteljesebben be tudunk kapcsolódni ezekbe a fejlesztésekbe, annál versenyképesebbek leszünk.
A hazai járműgyártás, a gyártók, valamint a beszállítók mennyire tudnak kooperálni az oktatási szervekkel a megfelelő szakemberállomány „kitermelése” érdekében?
_
hirdetés
_
hirdetés
Mi, a Magyar Gépjárműipari Egyesület részéről közvetlen kapcsolatban vagyunk a különböző minisztériumi szervekkel, vezetőkkel. A minisztérium jelenleg is a szakképzési stratégia kidolgozásán munkálkodik, ezzel kapcsolatban mi is megosztottuk velük szakmai véleményünket, aminek egy jó részét figyelembe is vették. Kormányzati szinten is elindult egy nagyon komoly, hosszú távú tervezés, hogy hogyan lehet a szakképzést még magasabb szintre emelni. Azt látjuk, hogy a duális képzést még szélesebb körben ki kellene terjeszteni, ehhez azonban még több támogatásra van szükség kormányzati oldalról. Úgy érzem, hogy erre a szakmai oldalon is egyre nagyobb nyitottság mutatkozik, az autóipari szereplők is egyre jobban vevők erre.
Milyen életpályára számíthatnak azok, akik az autóiparban képzelik el jövőjüket?
Magyarországon nemcsak a termelés-gyártás, de a kutatás-fejlesztés területén is jelentős beruházások történtek. Ezeken a területeken nagy lehetőségek állnak a fiatalok előtt. Bízom benne, hogy egyre nagyobb érdeklődés lesz az autóipar iránt.
Megjelent a mesterséges intelligencia, az autonóm vezetés, az 5G, az elektromos autók, illetve további újdonságok. Ezek mind olyan területek, amiket érdekesnek találhatnak a diákok.
A negyedik ipari forradalom korát éljük, de mit is jelent pontosan ez az Ipar 4.0?
A fogalmával kapcsolatosan vannak viták. Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy elindult egy automatizációs, digitalizációs, robotizációs folyamat – az Ipar 4.0 ezen folyamatok hálózatba kapcsolását jelenti. Illetve célja még, hogy a beszállítók azonos digitalizációs platformra kerüljenek.
A nagy autógyártóknak – Opel, Suzuki, Mercedes, Audi, BMW – miért Magyarországra esett a választásuk Közép–Kelet-Európában? Mit tudunk mi, amit mondjuk a románok, szlovákok, horvátok nem?
Magyarország jó infrastruktúrával rendelkezik, akár hogyha az úthálózatot nézzük. Emellett a munkaerő minőségét tekintve is jól állunk. Egy beruházásnál mindig alapvető dolog, hogy mennyire képzettek az emberek. Fontos, hogy milyen az oktatási rendszer – bár ezen a területen lenne min javítani, de Magyarországon nagyon jó „koponyák” vannak. Ezekkel a külföldi befektetők is tisztában vannak, és ennek is köszönhető, hogy k+f, és innováció területén komoly beruházások jöttek az országba. Emellett a költséghatékonyság szempontjából is versenyképesek vagyunk, ez viszont kétoldalú dolog. Milyen gyorsan növekednek a bérek, illetve mennyire vagyunk termelékenyek?
Azért a különbség a magyarországi és a nyugat-európai bérek között még mindig jelentős.
Ha már a bérek szóba kerültek, a külföldi nagytőke, mint mondjuk az Audi, a Mercedes, vagy a BMW az olcsó munkaerő miatt jönnek? Van még létjogosultsága annak az állításnak, hogy összeszerelő országként tekintenek ránk, vagy ezen már túlléptünk?
Ez egy fejlődési folyamat része. Idővel az egyszerű összeszerelő munkából egyre magasabb hozzáadott érték lett. A beszállítóipar ahhoz, hogy versenyképes legyen, egyre magasabb értékláncon kellett, hogy dolgozzon. Ezt látva az elmúlt 10 évben nagyon jelentős k+f tevékenységek jelentek meg az autóiparban.
Napjainkban, a hihetetlen technológiai váltások korában, hatalmas lehetőségek rejlenek a magyarok számára is. Ha erre rá tudunk kapcsolódni, akkor fényes jövő állhat előttünk.
Kicsit utópisztikus kérdés. Mekkora esély van rá, hogy a jövőben saját magyar autómárka kerüljön a piacra?
Autót tudnánk gyártani, a technológiai tudás megvan hozzá, a kérdés, hogy a piacra hogyan tudnánk kivinni. A sales-marketing oldalt nehéz kiépíteni. Egy Tesla-mértékű befektető kellene hozzá, csak kérdés, hogy Magyarországon van-e olyan, aki hajlamos, és/vagy képes ekkora invesztícióra, és viselni tudja, hogy évekig veszteségesen működik az üzlet.
