Ismét nekifutnak a szakképzés megreformálásának. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden benyújtotta az új szakképzési törvénytervezetet a parlamentnek. Az újbóli reformkísérlet lényege, hogy kétféle intézményben osztják az észt a szakmát tanulni vágyóknak a 2020/2021-es tanévtől – a technikumban és a szakképző iskolákban. Azonban nemcsak a tanulók számára igyekeznek jobb lehetőségeket biztosítani. A tanárok felé is árad a flow, akik 30 százalékos béremelésre számíthatnak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden benyújtotta a parlamentben az új szakképzési törvény tervezetét, amit osztrák mintára faragtak meg. Ebben az szerepel, hogy a technikumban 5 éves, míg a szakképző iskolában 3 éves képzést kapnak a tanulók. Könnyen kikövetkeztethető, hogy előbbi azért több 2 évvel, mert,

a szakma mellett az érettségit is megszerezheti a diák – vagyis az ötödik év végén a technikusi okleveleiket és az érettségi bizonyítványaikat együtt vehetik át.

Tehát szakmát is kapsz és le is érettségizel – jó a szó, ugye?

Ennek köszönhetően kétirányú lesz az út a technikumban végzettek számára. A felsőoktatás felé is orientálódhatnak, valamint folytathatják a szakirányú továbbtanulást.

Akkor se parázz, ha szakképző iskolában kezdted, de az érettségi miatt mégis technikumba vágynál. Van átjárási lehetőség, mivel mindkettőnél az alapok elsajátításával kezdenek, így ezek birtokában megvan a lehetőség a váltásra a két iskolatípus között.

Értékes tudással vérteznének fel

A hároméves szakképző iskolában képezik majd a szakmák mestereit. A diákok az első évben elsajátítják az ágazati alapismereteket, majd ezután történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben pedig – a duális képzés alapján – vállalatoknál, vállalkozóknál sajátíthatják el az adott szakma ismereteit. (Jó esetben pedig maradhat alkalmazásban annál a cégnél, ahol a szakmát kitanulta. Ez pedig mindkét fél számára nyerő szitu lehet.)

„A szakképzési törvénytervezet célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére” – olvasható az ITM közleményében.

Béremelés, ösztöndíj

Új szelek fújnak a tanárok és diákok életében is. Azt ígérik, hogy a jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb szakképzés biztosítása mellett

emelkedik a szakképzésben oktatók bére, a diákok ösztöndíjat kapnak.

A következő tanévtől ugyanis a szakképző intézményekben oktató tanárok a merev bértáblával járó köznevelési törvény helyett a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd. Ez valamivel kevesebb biztonsággal jár, az ITM szerint ugyanakkor a tanárok szabadsága megmarad és a pedagógusigazolványt is megtarthatják. A bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedik, ennek fedezésére 35 milliárd forintot szánnak a központi költségvetésből.

A diákok is pénzhez jutnak. A következő tanévtől minden szakképző intézményben – technikumban vagy szakképző iskolákban – tanuló diák ösztöndíjban részesülnek az első két évben.

A diákok már nem tanulószerződést kötnek azokkal a vállalatokkal, ahol a duális képzés részeként a szakmai gyakorlatot végzik, hanem szakképzési munkaszerződést.

Palkovics László innovációs miniszter szerint erre a váltásra azért volt szükség, mert szeretnék, ha a diákok már a tanulmányuk alatt megízlelnék, hogy mit jelent munkavállalóknak lenni.

Arra számítanak, hogy az új rendszernek köszönhetően még több fiatal fog a szakképzés felé fordulni.

A felnőttekre is gondoltak. Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a számukra is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

(MTI, HVG)