Tudtad, hogy az időjárás-jelentőknek nincs súgógépük? És hogy mennyit kell tanulni, ahhoz, hogy valaki meteorológus lehessen? Egy érdekes szakma, szerteágazó területekkel, ami nagy tudást és koncentrációt igényel. Gaál Áron meteorológussal beszélgettünk, valamint segítségünkre volt Papp Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöki titkárságvezetője, aki szintén meteorológus.

 

Mikor döntötted el, hogy meteorológus leszel, hogyan jött számodra ez a szakma?

 

Gaál Áron: Amikor valaki középiskolába jár, akkor jó esetben van egy elképzelése arról, hogy mi szeretne lenni. Először nem az volt a célom, hogy meteorológus legyek, de valamikor a 90-es évek közepén érdekelni kezdett az időjárás és, hogy hogyan lehet azt előrejelezni. Természethez kötődő emberként láttam, megfigyeltem különféle időjárási jelenségeket, ezzel egyre erősebb lett bennem a késztetés, hogy ezzel foglalkozzak. A középiskola elvégzése után jelentkeztem az ELTE meteorológus szakára, amelyet el is végeztem.

 

Később hogyan alakult a pályád?

 

GÁ: A Magyar Honvédség Meteorológiai Szolgálatánál kezdtem, ahonnan a kecskeméti repülőbázishoz vezetett az utam. Utána kerültem az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ), ahol jelenleg is dolgozom. Itt lehetőségem volt először a rádióban időjárás-előrejelzéseket mondani, majd 2011 őszén képernyőn is megjelentem.

 

Hogyan lehet bekerülni a tévébe meteorológusként?

 

GÁ: Ha egy tévétársaság úgy dönt, hogy az OMSZ-szel együttműködve képzeli el az időjárás-jelentést, és a képernyős arcokat is innen szeretné alkalmazni, akkor a meghirdetett castingra a meteorológiai szolgálat dolgozói jelentkezhetnek. Én is így tettem. Majd mikor lezárult a kiválasztási folyamat, alkalmasnak találtak arra, hogy képernyőn is szerepeljek.

 

 

Azok, akik a tévéképernyőn szerepelnek mind meteorológus végzettségűek, vagy van olyan, aki „csak” műsorvezető?

 

GÁ: Vegyes a kép. Nem minden időjárás jelentő meteorológus. Azok közül a tévék közül, akikkel az OMSZ szerződésben áll, az RTL Klubnál és TV2-nél van olyan időjárás jelentő, aki nem meteorológus végzettségű, de más médiumnál is előfordul ilyen.

 

Ez a szereplés vonzza magával a hírnevet? Megismernek az utcán?

 

GÁ: Általában nem – szerencsére – főként, hogy túlnyomórészt kerékpárral közlekedem. Nyilván szülővárosomban, Kecskeméten megismernek, de ott nem csak azért, mert láttak a tévében.

 

Említetted, hogy egyetemet végeztél. Hogyan néz ki a meteorológusképzés?

 

GÁ: Kizárólag egyetemi képzés keretein belül lehetsz meteorológus. Amikor én tanultam, akkor még létezett önálló meteorológiai szak. A 2000-es évek közepén átalakították a képzést.

 

Először el kell végezni egy 3 éves alapképzést, majd 2 év mesterképzés (MSC) következik, amin két szakirány, az előrejelzői, valamint az éghajlati között lehet választani. Tehát 5 évig kell tanulnia annak, aki meteorológus szeretne lenni.

 

Papp Gabriella: Jelenleg természettudományi karon fizika, vagy földtudomány alapszakra kell jelentkezni, ez ugye 3 éves képzés, amin belül választható a meteorológia szakirány. Majd a hároméves képzés után újabb felvételi keretében kell jelentkezni a kétéves mesterképzésre, ami jelenleg csak az ELTE-n működik. Ebben a két évben már célzott meteorológusképzés zajlik.

 

 

A meteorológusképzés mennyire népszerű? Jön ki az iskolapadból megfelelő számú utánpótlás?

 

PG: Sajnos nem. A közoktatásban leépítik a természettudományos tantárgyakat. Fizika, kémia, biológia, földrajz oktatása például csak két évig van. Ez elég kevés idő ahhoz, hogy egy tanuló ilyen irányba orientálódjon.

 

Másrészt az elhelyezkedési és a fizetési lehetőségek természettudományos végzettséggel nem túl rózsásak, talán csak a bölcsészek állnak rosszabbul. Nem jellemző, hogy ezen a területen magas fizetéseket osztogatnak.

 

Az országra általánosan jellemző munkaerőhiány mennyire jellemző a szakmára?

 

GÁ: Mi is küzdünk. Időről időre van elvándorlás. Ugye mi a közszférához tartozunk, és volt olyan, aki nem elégedett a közszolgálati törvény átalakításával életbe lépő változásokkal.

 

Általánosságban tehát a munkaerőhiány minket is érint.

 

PG: Nemcsak az OMSZ-nél van szükség meteorológusokra, hanem dolgoznak a Magyar Honvédségnél, a magán meteorológiai szférában, illetve az egyetemeken is. Fontos, hogy nekünk sem kizárólag meteorológusokra van szükségünk. Sok esetben programozókat, informatikusokat, fizikusokat keresünk. Szükség van pl. radarmérnökre, aki a radarokat karban tartja. A légszennyezettség mérőhálózathoz pedig vegyészmérnököket kell alkalmazni. A mi munkánk eléggé szerteágazó, a természettudományoknak és egy kicsit a mérnöki, informatikai tudományoknak széles spektruma fellelhető az OMSZ-nél. Nálunk nagymértékű szakemberhiány nincs. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a megfelelő tapasztalattal rendelkező és az állami kereteken belül dolgozni kívánó szakemberekből van kevés.

 

A meteorológus szakmán belül hogyan néznek ki a munkakörök?

 

PG: Foglalkozunk éghajlati változásokkal, klímakutatással. Vannak adatelemzők, mérőeszköz karbantartók, de időjárást modellezők és repülésmeteorológusok, akik a például a repülési biztonságot segítik munkájukkal. Végzettségüket tekintve ők is meteorológusok, ami mutatja, hogy a szakmán belül mennyire szerteágazóak a munkakörök. És ezek között a területek között létezik átjárás. Mi itt az OMSZ-nél igyekszünk teljesíteni ezeket a kéréseket, elkerülve ezzel is, hogy valaki túl sokat dolgozik egy specifikált területen, ami kiégéshez vezethet. Magam is meteorológus vagyok, de én például az OMSZ-en belül kommunikációval, PR-ral, rendezvényszervezéssel foglalkozom, továbbá én tartom kapcsolatot az ügyfelekkel.

 

 

Feltételezem, ma már nem a madárjeleket figyelik, illetve nem a csillagokat vizslatják távcsővel az időjárás előrejelzők. A technológia fejlődése hogyan segíti a meteorológus munkáját?

 

GÁ: A rövid válasz, hogy nagyban segíti. Kicsit hosszabban kifejtve, induljunk el mondjuk a 70-es, 80-as évektől, amikor a meteorológusnak volt néhány térképe, amiből következtethetett a várható időjárásra. Aztán a 90-es évek elejétől, az informatika erőteljes és folyamatos fejlődésével lehetőség nyílt az időjárás numerikus, számszerű előrejelzésére, manapság pedig modell szimulációk garmadája segíti a munkánkat, ezáltal irgalmatlan mennyiségű információhoz jutunk. Ezekből a meteorológusoknak már inkább szűrni kell. Egyébként ma már nemcsak az előrejelzőknek, hanem bárki másnak rendelkezésre állnak adatok az időjárásról: példaként említeném az okostelefonokat, amiken a felhasználó különböző alkalmazásokon keresztül napokra előre megnézheti egy adott hely időjárását, akár órás bontásban. Az összes telefon időjárás alkalmazása valamelyik nagy ország – általában az amerikaiak – modell előrejelzését használja, amik szuperszámítógépen készülnek.

 

A különböző alkalmazásokat, időjárással foglalkozó honlapokat mennyire lehet hitelesnek mondani?

 

GÁ: Minden honlap más országok által legyártott modelleredményekre támaszkodik, amiket megszereznek valahonnan, valamilyen úton. Egyes modellek eredményei között lényeges eltérések is lehetnek. Én azt szoktam mondani, hogy ha valaki egy adott város várható időjárására kíváncsi, akkor keresse fel az adott ország hivatalos szolgálatának honlapját, a helyi előrejelző kollégák ugyanis jobban ismerik a saját országuk sajátosságait.

 

PG: Ha a magyarországi helyzetet nézzük, akkor jelenleg az OMSZ, mint állami szerv a hivatalos meteorológiáért felelős szervezet, de működnek rajtunk kívül még úgynevezett amatőr és magán meteorológiai cégek is, akik nem elsősorban tőlünk vásárolják meg az előrejelzést, valamint a mért adatokat, hanem a szabadon hozzáférhető mérések, modellinformációk alapján készítik a saját előrejelzéseiket, esetleg a mi weboldalunkon fent lévő meteorológiai adatokból rakják össze a saját weboldalukat. A különbség az, hogy mi az OMSZ-nél futtatunk saját modellt régiónk időjárásáról, ezt naponta többször tesszük meg. Ez az, amiben a magán meteorológiai cégek nem tudnak velünk versenyezni, mert ők nem futtatnak a „pincében” saját modellt, és nincs ilyen kiterjedt meteorológiai mérőhálózatuk sem. Az országos, ISO-minősített mérőhálózat hozzánk tartozik, ami megfelel az előírt nemzetközi sztenderdeknek. Hitelesített mérőeszközökről van szó, ami csak nekünk van.

 

Megélhetés szempontjából tehát mit jelent meteorológusnak lenni?

 

PG: Elég egyszerű erre válaszolni, hiszen a törvény elég világosan fogalmaz. Az OMSZ-nél csak kormánytisztviselőként lehet dolgozni, ezért a kormánytisztviselői bértábla vonatkozik ránk. Annyiban javult egy kicsit helyzetünk, hogy rugalmasabbá tette az egyes besorolási kategóriákat, ami azt jelenti, hogy

 

nálunk egy kezdő fizetés bruttó 300-350 ezer forint környékén mozog. Ez az évek során emelkedhet, a plafon bruttó 500 ezer forint körül alakul – nem vezetői beosztásban.

 

Jobb a helyzet, mint akár 1 évvel ezelőtt, de azért a rendelkezésre álló bértömeg megköti egy munkáltató kezét. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az OMSZ-nél van így, a magán meteorológiai szférára értelemszerűen nincs ilyen megkötés, ott a piac szabályai érvényesek.

 

Elárulsz valami kulisszatitkot arról, hogyan zajlik egy időjárás-jelentés a tévében?

 

GÁ: Amit talán kevesen tudnak, hogy a meteorológus végzettségű meteorológus kollégák nem használnak súgógépet. Egyedül a rendelkezésünkre álló időt látjuk. A fejünkben van a várható időjárás, mögöttünk a grafika, hogy ezt hogyan tálaljuk a nézőnek, egyéni ízlés dolga.

 

Olyan ez, mint egy stand up: lemegy a főcím, és aztán tiéd a terep. Ám mindez nagyfokú felkészültséget, és talán még nagyobb koncentrációt jelent.

 

Miért szereted a szakmádat, hogyan tudnád leírni?

 

GÁ: Jó kérdés, nem sokat gondolkoztam még rajta. Egyszerűen csak szeretem csinálni, szerintem jó dolog az időjárással foglalkozni.