_
hirdetés
_
hirdetés
A Boldog Napokért Parkinson Egyesület a Szegeden és vonzáskörzetében élő, parkinsonos betegek összefogására és segítésére jött létre. Rengeteg programmal és segítő lehetőséggel támogatja a betegeket és családjaikat. A rendkívül aktív egyesület folyamatosan pályázik is a kitűzött célok elérése érdekében.
Az egyesület előszeretettel várja az önkénteseket, hiszen nagy segítséget jelentenek a mozgási nehézségekkel küzdő betegek esetében például az egyesület programjain. Sok fiatallal ismerkedtek meg a „Gyere ki a négy fal közül projekt keretében is, amely a közösségek teremtésén és a szabadidő hasznos eltöltésén túl a magyar és nemzetközi önkéntesség megismertetésére is törekedett. A program elsődleges célközönsége a Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolájának jelenlegi sé már végzett tanulói voltak.
A projekt keretében, a Hanságiban ismerkedtek meg Gyapjas Bettinával, az iskola tanulójával is. Betti már évek óta az egyesület önkéntese és most, hogy már végzett az iskolában, még mindig segíti az egyesület munkáját.
Miért döntöttél az önkéntesség mellett?
4 éve, amikor az egyesület eljött a Hanságiba, az első pillanattól kezdve éreztem, hogy segítenem kell. Biztosan az is közrejátszott, hogy a dédi mamámnak is ilyen betegsége volt és ezért is éreztem úgy, hogy segíteni szeretnék. Volt egy önkéntes képzésünk, amelyen részt vettem, ahol például kríziskezelést és önismeretet is tanultunk.
_
hirdetés
_
hirdetés
Akkor azért elláttak munícióval mielőtt nekikezdtél. Milyen feladataid vannak önkéntesként?
Elsősorban az egyesület programjain segítek a szervezésben és a betegeknek. Voltam például Pizzapartyn, tujaültetésen, dobozhajtogatáson vagy a Borostyán birtokon, családi napon.
Abban is tudtam segíteni, az iskoltársaimmal közösen, hogy megismertessük a betegséget, az egyesület munkáját és új önkénteseket toborozzunk. Ezt a Szegedi Ifjúsági Napokon tettük meg, nem is egy alkalommal. Ilyenkor néhány napra kivonulunk egyesületi színekben a rendezvényre és játékokkal, beszélgetésekkel igyekszünk felkelteni a többi fiatal figyelmét. Volt olyan nap, hogy több mint 200 embernek beszéltünk a betegségről és vontunk be a játékokba.
Nagy lelkesedéssel beszélsz minderről, látszik, hogy igazán élvezed ezt a tevékenységet. Hogyan tudod beilleszteni a mindennapjaidba?
Igen, valóban nagyon élvezem. Szívesen segítek a betegeknek és a többi segítővel is jó kapcsolatot alakítottam ki. Igazán részesei vagyunk mi is a közösségnek és ez jó érzés. Hát igen, a tanulás és most már a munkám mellett nem egyszerű megoldani, de mindig szakítok rá időt, hogy részt vegyek és segítsek az egyesült programjain. Szerencsére hetekkel előtte szólnak, így össze tudom egyeztetni a dolgaimmal. Fontosnak tartom az önkénteskedést, így mindenképpen megoldom. Önkéntesnek lenni és tudni, hogy segítesz, jó érzés!