A metróvezetőkre felnéznek, és egy érdekes szakmának tartják – ez a tapasztalata Laczkó Sándornak, aki 15 éve metróvezető. Elmondta, komoly felkészültséget igényel a szakma, de aki metróvezetőnek megy, az stabilitásra és kiszámíthatóságra számíthat.

 

Mióta vagy metróvezető, és hogyan kerültél a szakmába?

 

2004-ben léptem be. Akkor még volt egy olyan opció, hogy segédvezető is lehettél. 3 és fél évig voltam segédvezető és utána kerültem át a 3-as metróvonalra, ahol már több mint 10 éve vagyok metróvezető, illetve járműtelepi diszpécserként is tevékenykedem.

 

Honnan jött neked, hogy metróvezető leszel?

 

Lehet, hogy ennyi év munka után furán hangzik, de az elején nagyon elhatárolódtam tőle. Nem úgy léptem be, hogy én konkrétan ezt szeretném csinálni. Fiatal voltam, érettségi után elkezdtem dolgozni valahol.

 

Viszont menet közben nagyon megszerettem és életem egyik legjobb döntése volt, hogy idejöttem; a terveim szerint nem is váltok már.

 

Azt szokták mondani, hogyha 5 évet lehúzol a metrónál, akkor ott is ragadsz. Az hamar kiderül, hogy mennyire szereted csinálni, mennyire bírod az alagutat. Persze vannak nehézségek, de alapvetően

egy érdekes szakmáról beszélünk.

 

 

Az, hogy a föld alatt végzed a munkád mennyire visel meg?

 

Pszichológiailag sokkal nehezebb a földfelszín alatti munkavégzés. Viszont meg van határozva, hogy mennyi lehet a vezetéssel töltött idő, mennyit lehetsz alagútban, ezeket szigorú törvények szabályozzák.

Ezen felül van plusz alagúti szabadság.

Nálunk például nem lehet túlórázni, csak nagyon rendkívüli esetben, mint például egy gázolás vagy műszaki meghibásodás. Az alagutat meg kell szokni, hiszen nem tudod, hogy pszichológiailag mit hoz ki belőled. Ha valaki rátermett, akkor biztos abban, hogy bármi történik, a szerelvényt akkor is beviszi és az utasokat biztonságban kimenti. Szerencsére ilyen azért nem szokott előfordulni.

Egy kis ijedség van azért, amikor megállunk az alagútban, de olyankor megnyugtatjuk az utasokat, hogy tovább fogunk menni, csak egy kis türelmet kérünk. Az utasokat mindig nyugtatni kell, mert előfordulhat, hogy valakinek például klausztrofóbiája van. Már az oktatás elején kiderül, hogy valaki alkalmas-e erre a munkára, vagy sem.

 

Az utasokkal mennyire vagytok kapcsolatban?

 

Mi azért a vezetőfülkében eléggé el vagyunk szigetelve. Persze látnak minket az utasok, nagyon sok a kisgyermek, aki integetni szokott nekünk. Egy buszvezetőnél, villamosvezetőnél más. Őt folyamatosan látják, hiszen fent van a felszínen. A metró egy kicsit rejtelmesebb, hiszen nem látják az alagutat. Egy kicsit zártabb a mi rendszerünk.

Hogyan lehet valakiből metróvezető? Milyen felkészítésen kell átesni?

Elég sokat kell tanulni, elég komoly követelményei vannak. Különböző oktatási modulok vannak: járműszerkezet, belső szabályzat, stb.

 

Elég nehéz, de úgy vélem, hogy az, aki egy több száz millió forintos szerelvényt vezet és ennyi utast szállít, attól meg kell követelni a felkészültséget. Nem mindenki tudja elvégezni, mert tényleg elég nehéz.

 

Fél éves oktatásról van szó. Első körben csinálni kell egy pályaalkalmassági vizsgálatot és utána indul a tanfolyam. Részt kell venned az oktatásokon, majd vizsgákat kell tenned, ezt követően pedig jön a szakmai gyakorlat. Ha sikeresen teljesítetted a követelményeket, utána állhatsz ténylegesen munkába.

Természetesen az oktatás alatt is jár munkabér.

 

 

A robotizáció mennyire kelt bennetek félelmet a munkátokkal kapcsolatban? A 4-es metrón már vezető nélküli szerelvények járnak. Nem tartotok, hogy a többi vonalon is így lehet a jövőben?

 

A technika fejlődését nem lehet megállítani, ezt el kell fogadnunk. Már az új metrókocsik is nagy segítséget jelentenek, minden digitális a vezetőfülkében, amit persze meg kellett szokni, de sokkal kényelmesebb, mint a régebbi szerelvényeknél. Egyelőre a teljes automatizáció nem fenyeget minket, nálunk továbbra is metróvezetőkben gondolkodnak.

.

Lehetséges az átjárás  a BKV-n belül? Lehet mondjuk metróvezetőből buszvezető, vagy villamosvezetőből metróvezető?

 

Valójában mindegyik terület más felkészültséget, más tudást igényel. Egy buszvezetőt például nem rakhatsz be a metróhoz, ahhoz neki is át kell esnie a szükséges oktatáson. Persze lehet átjárás a területek között, de a szükséges elméleti és szakmai követelményeknek meg kell felelni. Tehát az azért nem úgy működik, hogy én gondolok egyet és átmegyek villamosvezetőnek.

 

Hogyan lehet megélni a metróvezetésből?

 

Nyilván nem ez a legjobban fizető állás, de meg lehet élni belőle. Itt a BKV-nál folyamatosan emelkednek a bérek. Az a 18-20 éves fiatal sem keres rosszul, aki érettségivel kerül hozzánk. Emellett ideálisak a munkakörülmények. Persze ne azt nézzük, hogy éppen újítják a 3-as metróvonalat, mert ez ideiglenes dolog. Aki mondjuk nem szereti az irodai munkát, ülni a számítógép előtt mindennap 5-6 órát, neki ez a munka kicsit változatosabb. Itt minden nap mást csinálhatsz. Mész két kört, utána pihensz egy kicsit, utána megint mész pár kört, majd utána bemész a kocsiszínbe.

 

A jelenlegi munkaerőhiány mennyire érint titeket? Kerestek metróvezetőket?

 

Folyamatosan keresünk, rendszeresen indulnak a tanfolyamok.

Szeretnénk egy minőségi feltöltést. Van egy generáció, akik közelítenek a nyugdíjkorhatárhoz. Évente 20-30 ember nyugdíjba megy, őket pótolni kell. De szerencsére vannak fiatalok is, akik szeretik ezt csinálni. Nálunk, a 3-as vonalon 120-130 ember dolgozik, a 2-es vonal kisebb, oda kevesebb ember kell. Természetesen megvan nálunk is a fluktuáció, mindig vannak, akik lemorzsolódnak, vagy más szakma mellett döntenek.

De azt hangsúlyozni kell, hogy a BKV-nál dolgozni egy biztos állást jelent. Tudsz tervezni, mert mindig pontosan megjön a fizetés.

.

Te miben látod a metróvezető szakma szépségét?

 

Először is ott a felelősség, ami kihívásként is felfogható. Állomásról állomásra emberek ezreit szállítod egy több százmilliót érő szerelvényen, ami nagyobb, mint egy repülőgép.

Szerintem nagyon jó ez a szakma.

Sokan felnéznek a metróvezetőkre, ami jól esik az embernek. Természetesen itt is vannak rosszabb napok, de jó közösségben dolgozhatsz. Amikor én kezdtem és az ismerőseim kérdezték, hogy mit csinálok, és mikor mondtam nekik, hogy metróvezető vagyok, akkor érdeklődéssel fordultak a szakma iránt, hiszen valóban egy érdekes, izgalmas szakmáról van szó. Szóval menő dolog metróvezetőnek lenni.

.

Mondhatjuk akkor, hogy a metró a földalatti repülő?

Így van. Persze azért nem lehet összehasonlítani, hiszen teljesen más felkészültséget igényel, de mindkettő izgalmas és népszerű szakma.