Bemész a boltba, veszel egy palack ásványvizet és egyet a kedvenc üdítődből. Az ásványvíz műanyagban van, az üdítő pedig üvegben. Miután elfogyasztod a vizet és az üdítőt, marad 1 db PET palackod és egy üveged. Kivinnéd mindkettőt a szelektívbe, légy szíves? Utánanéztünk, hogy környezettudatos megoldás lehet-e műanyag helyett üvegben tárolni az italokat, és a rövid válasz az, hogy nem egészen.
Akármiben is tároljuk az italainkat, a csomagolóanyag előbb-utóbb hulladékként végzi – még akkor is, ha újratöltjük őket. Az Európai Unió szabályozásai révén egyre jobban szigorítják az egyszer használatos műanyag termékek forgalmazását, valamint a gyártókat is egyre inkább kötelezik arra, hogy fenntarthatóbb erőforrásokat alkalmazzanak a műanyag helyett. Ezeknek a kezdeményezéseknek az a célja, hogy minél kevesebb műanyaghulladék keletkezhessen, de ha ki is vonjuk teljesen a műanyagot a forgalomból, azzal azt érjük el, hogy helyette más hulladékok keletkeznek.
Két alternatívánk az üveg és az alumínium. Ha összehasonlítjuk őket a műanyaggal, akkor figyelembe kell venni a fogyasztói szokásokat, az alapanyagok előállításához szükséges erőforrásokat és nyersanyagokat, a szállításkor kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, a termék használati idejét, illetve a hulladékká vált termék újrahasznosíthatóságát is.
Az egyik leggyakoribb vád a hulladékká vált műanyaggal szemben, hogy nagyon lassan bomlik le a környezetben. Ez igaz, de az a helyzet, hogy az üveg és az alumínium sem bomlik le. Ellenben mindegyik palack, alumínium doboz anyagában újrahasznosítható és törekedni is kell erre.
Mivel a jelenlegi társadalom képtelen mellőzni az italos csomagolásokat, így azok környezetterhelését minimalizálni kell. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, melyik csomagolás a legkisebb környezetterhelésű, össze kell hasonlítani az anyagok tulajdonságait, illetve a belőlük készült termékeket.
Az adatok hitelesített alapanyagválasztó szoftverből származnak, amelyek a bekezdés utáni táblázatban láthatók. A műanyag (PET) palackok sűrűsége fele az üvegnek, nem véletlenül könnyebbek. Az üveg ütődéssel szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély, nagyon könnyen törik a másik két anyaghoz képest. A feldolgozásnál a PET-re nézve kedvező, hogy a legkisebb hőmérsékleten olvad meg, amikor az anyagot formázzák, tehát kevesebb energiát kell befektetni a gép felfűtésénél. Ezek után a táblázat végén látható, hogy mekkora energia szükséges az anyag és a késztermék előállításához, illetve újrahasznosításhoz; valamint, hogy mekkora a vízfelhasználás és a szénlábnyom, egységnyi tömegre vonatkoztatva.
A legtöbb esetben itt megállnak az elemzések. Az adatok alapján úgy is tűnik, hogy az üveg környezeti hatása a legkisebb. Igen ám, de az értékek 1 kg anyagra vonatkoznak. Ahhoz, hogy jól összehasonlítható legyen a három különböző italtároló edényzet, figyelembe kell venni, hogy 1 kg alapanyagból hány darab palack, doboz gyártható.
_
hirdetés
_
hirdetés
Ennek megállapításához vegyünk mindegyik anyagból egy-egy 0,5 literes csomagolást és mérjük le a súlyát. Az üveg 331 g, a PET 25 g, az ALU doboz pedig 19 g. Ez azt jelenti, hogy 1 kg nyersanyagból 3 db üvegpalackot, 40 db műanyag pillepalackot és 52,5 db alumínium dobozt lehet előállítani. Mivel mindegyik csomagolás tökéletes alternatívája egymásnak arra, hogy fél liter folyadékot tároljunk bennük, így a táblázatban látható adatokat darabszámra kell leosztani és így megadni a környezeti lábnyomot. Ha ezt figyelembe vesszük, teljesen más számokat kapunk:
Az egyutas üveg használata okozza a legnagyobb környezetterhelést. Egy üvegpalack előállítási költsége is sokkal drágább, mint a PET palack, vagy alumínium doboz gyártása. Emellett az üvegpalackok nagy tömege a szállítmányozásnál is megjelenik a gépjármű nagyobb szén-dioxid kibocsátásában.
Megállapítható, hogy a vissza nem váltható üvegpalackok a leginkább környezetterhelők.
Nagy mennyiségű energia és alapanyag forrás kell az üvegcsomagolás előállításához, amely egy használat után jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőben landol. A szelektíven visszagyűjtött, tört üvegből végtelenszer lehet újra üvegpalackot gyártani, azonban az üveget ismételten 1500°C körüli hőmérsékletre kell hevíteni és ott formázni. Ez ugyancsak túlzóan sok energiát igényel és nagy a szénlábnyom is.
Betétdíjas üvegpalack esetén a kérdés összetettebb. Ilyenkor nem kell új üvegpalackot előállítani, azonban a visszaváltott palackot vissza kell szállítani az üdítő töltését végző vállalathoz (a szállítás során a jármű szén-dioxidot bocsát ki megint). A palackokat a töltőüzemben először vegyszeresen mossák (ez is környezetterhelő), új címkét kell elhelyezni rajtuk és új zárókupakra is szükség van. Az összhatás azonban kisebb, mint bármilyen anyagból egy új palack előállítása. Ha ezeket is figyelembe vesszük az előbbi táblázat adatai mellett, akkor elmondhatjuk, hogy
ha 40x újratöltik az üveget, akkor a környezeti terhelése megegyezik az egyutas PET palack egyszeri használatával.
Ezt a számot az üveg szállításánál és a rakodásnál fellépő rezgések és ütődések miatt nem egyszerű elérni.
Alumínium dobozok előállításához hatalmas mennyiségű vízre és energiára van szükség. Ahhoz, hogy alumíniumhoz jussunk, először a bauxitból kell timföldet gyártani, majd azt kell tovább alakítani több lépésben alumíniummá. Az alumíniumgyártás mellékterméke a vörösiszap, amelynek kedvezőtlen környezeti hatását senkinek sem kell bemutatni a kolontári vörösiszap-katasztrófa óta. Tehát, amikor bauxitból először állítják elő az alumíniumlemezeket, az a folyamat rendkívül környezetterhelő, energia- és vízigényes. A szelektíven visszagyűjtött alumínium dobozokból viszont ismételten italos dobozt készíteni már sokkal kisebb erőforrással lehetséges!
Összegezve, legjobb természetesen az, ha minimalizáljuk a saját magunk palackigényét és akkor vásárolunk csak palackozott italokat, amikor valóban szükséges. Használjunk saját üveg, fém, vagy műanyag palackot és töltsük azokat újra többször. Ha előre csomagolt italra van szükségünk, akkor az egyutas üvegpalackokat érdemes kerülni, minden más italos csomagolás megfelelő lehet. Csak vigyázzunk arra, hogy ne törjük össze a betétdíjas üvegpalackot.
Az üveg, a PET palack és alumínium doboz esetén igyekezzünk szelektíven visszagyűjteni a lehető legtöbb darabot!
Ha nem kell új alumínium alapanyagot előállítani, hanem a dobozgyártás fedezhető a visszagyűjtött ALU doboz mennyiségéből, azzal zárttá válna a körforgás, ami minimalizálná a környezetterhelést. Az újrahasznosított PET alapanyag új PET-tel keverve ugyancsak alkalmas arra, hogy ismételten palack készüljön belőle.
