Amikor egy nagy fesztiválon, vagy buliban olyan szettet hallok, amit nem győzök Shazamozni, mindig elgondolkozom: hogyan csinálják? Ez már túl van a zenélés fogalmán, mi a titkuk? Mi van emögött a világ mögött? Miért megyünk egy nagy buliért akát több száz kilómértert? James Cole SOUNDOS szettje után döntöttem úgy, hogy az audióvizuális élmények nyomába eredek, és elcsípem egy interjúra.
f: Balaton Sound 2019, James Cole
A név nem ismeretlen a partyközönségnek, szinte az összes hazai feszten csekkolhatjátok a munkásságát, hogy csak ezeket vegyük számba hosszú és sokszínű pályafutásának.
Hogyan lesz valaki Dj? Mondhatjuk, hogy ez egy szakma?
Ez azért nehéz kérdés, mert abban sincs közmegegyezés, hogy a Dj-zés szakma, vagy művészet; munka, vagy önkifejezés-e.
Ha történeti szempontból nézzük, akkor a 80-90-es években valóban olyan volt, mint a történelemben az ipari forradalom előtt a céhes ipar, hogy volt egy mester, és annak tanítványai, ez volt a dj-knél is. A tanítvány eleinte csak a táskáját vihette, majd megengedte neki a mester, hogy amíg nincsenek sokan, addig gyakoroljon. A fent említett korban, nagyon nehéz volt a zenékhez hozzájutni, a lemezeket külföldről kellett behozni, és a technika is nagyon sokba került, amit mindenki magának finanszírozott.
Abban az időben pár meghatározó lemezlovas volt az országban, akkor ez egy szakma volt, ahol államilag elismert vizsgát kellett tenni.
Ez a rendszerváltással, a technikai forradalommal, és az internet elterjedésével megváltozott. Napjainkra gyakorlatilag bárkiből lehet dj! Ma már egy kissrác fogja az ipadjét, vagy telefonját, letölt rá egy applikációt, a YouTuberól vagy bárhonnan belinkeli a zenét. Ma már ezzel is lehet egy kocsmában diszkót csinálni. Nyilván ez szakmán belül a lemezlovasokat is megosztja. Jelenleg nincs kötelező vizsga, ugyan vannak kurzusok, ahol meg lehet tanulni az alapokat, de bevett recept nincs, van aki a neten megnézett pár videót, és onnan tanulta, van aki mestertől tanul, de a lényeg, hogy
mennyire tudja ezt az illető szenvedéllyel csinálni.
Az lesz sikeres, aki a tudásába fektet, és a meglévő tehetségét ki is tudja bontakoztatni.
,, Ez is lehet egy nagyon szép hivatás, ennek is lehet küldetése, ezt is lehet úgy csinálni, mint egy szakmát, professzionálisan. ”
Szükséges a jó hallás? A zenei előképzettség?
A jó hallás, ritmusérzék ami ösztönösen benne van valakiben az mindenképpen szükséges, de ma már erre is ott vannak a gépek, és a programok, azok mindent mgmutatnak, például a hangnemet, bpm számot, stb. Én fontosabbnak tartom az ösztönösséget. Technikailag rengeteg olyan lehetőség van, ami 20 évvel ezelőtt abszolút nem volt, de az ösztönösen jövő tehetséget, kisugárzást ezek nem helyettesítik, ahogy az emberi szellemet és lelket sem, amiből táplálkozik maga a zene és a dj szett.
Hogyan készülsz egy fellépésre? Melyek azok a lépések amelyek a pultig elvisznek, de mi nem látjuk?
Körülbelül mint egy profi boksz meccsen, az emberek azt látják, hogy ott áll a boxoló a 12 menetes meccsen, de hogy mennyi küzdelem, munka és szenvedés vagy – a dj-zés esetében – felkészülés van mögötte, azt nem.
A dj, a szó klasszikus értelmében egy szelektor. Ő válogatja ki a több száz, vagy ezer trackből a megfelelőeket, amelyekből majd egy műsort fog prezentálni.
Az underground dj célja, hogy az új zenéket mutassa be művészi szinten, amelynek van eleje, közepe, vége átadva ezzel egy utazást, élményt a közönségnek. A „mainstream dj” célja a szórakoztatás, a kiszolgálás, ő az ismert és elvárt slágereket rakja fel, egyfajta showműsorral kiegészítve. A tömeg és a dj között van egyfajta kémia, erre valaki vagy születik és érzi, vagy sok tapasztalással kifejleszti. Emellett több órát vadászunk naponta különböző platformokon zenék után.
Milyen a zenék felhasználásának jogi háttere? Amit pl. a Beatporton megveszel, azt használhatod is a szettjeidhez?
Régen ez egy nagy vitatéma volt. Most Magyarországon az a szabály, hogy van egy licence díj, ez kb. olyan mint egy jogosítvány. Ha te befizeted ezt a díjat, akkor megkapod a licencet, hogy használhatod a zenéket. Utána nem vizsgálják, hogy honnan szedted a zenét. Azzal, hogy a portálokon megveszed a zenéket, támogatod a producereket, kiadókat és jó fej vagy, de ez jogilag nem mérvadó, benne is van a leírásában hogy NEM nyilvános bemutatásra szól a vásárlás. Kb. mint a filmet megveszed dvd-n, de nem vetítheted nyilvánosan moziként, azért külön licence díjat kell fizetni.
Milyen áldozatokkal és lemondásokkal szembesültél szakmai pályafutásod alatt?
Hosszútávon van hátulütője.
Például ott van Luciano, ő az underground szférának az egyik kiemelt ikonikus alakja, ő nyilatkozta őszintén, hogy el kellett mennie egy jó pár hónapos rehabilitációs kezelésre, mert elvitte az éjszakai élettel járó minden féle dolog: lehet ez az alkohol, a drog vagy a nők. Nyíltan felvállalta, mint 4 gyerekes családapa, akit várt otthon a családja.
Azért gondoljunk bele, hogy egész éjszaka fent van az illető, ami fizikálisan is megerőltető , és menet közben még ivott is, aztán irány a reptérre, átesik a csekkolási procedúrán, és másnap hazaesik este, ez pedig jellemzően minden hétvégén így történik, nem egyszerű. 10-15-20 év alatt elég durva tud lenni. Sajnos tudnak jelentkezni pszichés betegségek is, vannak akik a stresszt úgy dolgozzák fel, hogy isznak, vagy drogoznak. Ott van például Avicii, aki sajnos öngyilkos lett, mert nem tudta feldolgozni azt a reflektorfényt ami ezzel jár. Sajnos a csillogás mögött, mint minden művészettel kapcsolatos szakmában, előfordulnak ilyenek. Ezekre ügyelni kell, tudatosan figyelni, fontos, hogy milyen légkör várja az illetőt otthon. Ha nincs meg a stabil közép, amibe kapaszkodni tud, akkor egy háború lesz a dj élete.
A dj-zés valahol egy életforma is, egy elhivatottsággal, hogy egyszerre szeretnéd szórakoztatni a közönséged, és abban önmagad közvetíteni, a zenei szelekciód által.
Így közvetíted a zenei kultúrát, te vagy az a szűrő amin keresztül eljutnak az aktualitások, vagy éppen a múlt elfeledett és felfedezésre váró zenei kincsei! Ráadásul egy közösség is a dj-ké, ami ha fúj is egymásra, éppúgy van benne kollegialitás, barátságok és kölcsönös tisztelet immáron generációkon át!
