A munkaerőhiány és az alacsony piaci árak mellett különösen nehéz a mezőgazdák élete. Létezik viszont az a szint, amitől kezdve már megéri földet birtokolni: ennek egyik legjobb példáját mutatja a keceli Herczeg Gábor, a Her-Ritt Kft. résztulajdonosa. Családi vállalkozásuk több évtizede foglalkozott gyümölcsösökkel, most borszőlő termelésre állnak át. Jelenleg ebben látják a jövőjüket.

Céljuk, hogy elindíthassák saját borászatukat, ennek az ára viszont az, hogy fel kellett számolni a gyümölcsöseiket. Ebben a döntésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság jelenlegi helyzete is. Gábor készségesen beszélt arról, hogy a vállalkozásukat hogyan befolyásolja ez a helyzet, hogyan tudják orvosolni a felmerülő problémákat, valamint milyennek képzelik el a mezőgazdaság jövőjét.

Milyen munkákat végeztek, és mióta végzitek azokat?

Mi most már csak szőlővel foglalkozunk, ebből van nekünk 140 hektár. Voltak gyümölcsöseink is, de azokat mind felszedtük. A szüleim 40 éve foglalkoznak szőlővel, főleg saszla csemegeszőlővel. Az idei évtől kezdve ez befejeződött, és most már ötödik éve ültetjük át szőlőinket borszőlőkre, azokból is a nemes fajtákra. Jelenleg erre állunk át, ezt próbáljuk gépesíteni is. A cél az, hogy 35 hektár maradjon a saszlából, de ha sikerül, akkor kevesebb.

Milyennek vélitek a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét? Mit tapasztaltok a földekkel és a munkásokkal kapcsolatban?

A mezőgazdaságból a jelenlegi helyzetben nagyon nehéz megélni. A felvásárlók részéről nagyon lent vannak az árak, ezért észnél kell lenni, hogyan termelsz, különben nem lesz belőle abszolút hasznod.

Ha nagyban és okosan csinálod, akkor meg lehet belőle élni.

El lehet csúszni apró dolgokon, például ha a növényvédelmet nem végzed jól, vagy az embereknek nem fizetsz annyit, amennyi beleférne a költségkeretbe. Az emberhiány is borzasztóan nagy, részben ezért hagyjuk abba a csemegeszőlőzést, mert nincs olyan ember, aki leszedje. Hiába fogadsz embert akár 1000 forintos órabérért is: ha megkéred, hogy azt a fürtöt szedje le, amit ő is megenne, azt csak akkor fogja, amikor munka után magának visz haza. De már ilyen ember sincs. Csemegeszőlőzéshez szüretben kellene 40 fő munkaerő, ehhez képest össze szokott jönni legfeljebb 10.

Benneteket is érintett a korábban történt jégeső?

Igen, de szerencsére nem bántotta az egész területet. Egy kb. 15 hektáros területen lett nagyjából 40 százalékos a kárunk, ami a teljes területnek csak a töredéke. Ezt a kárt a szőlő súlyban még visszahozhatja, de az érintett területen fele akkora termés várható. Sajnos ezzel is számolnunk kell, az időjárást nem lehet irányítani.

Hogyan tudjátok orvosolni ezeket a problémákat?

A jégkárral nem lehet mit csinálni. Imádkozunk, hogy ne kapjunk újra jeget, talán a tavaszi fagyból több nem lesz, de ez sem biztos, szüret végéig bármikor jöhet. Most egy korai időszakban jött, ilyenkor kisebb kárt okoz a jég, mint amikor már kifejlődtek a fürtök.

A mezőgazdasági problémákat pedig úgy próbáljuk megoldani, hogy amit lehet, gépesítünk.

Az emberi munkaerőt próbáljuk kiváltani, amennyire lehetséges. Szerencsére ez már elég jól össze is jött, de vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket nem lehet géppel pótolni. Azokra a feladatokra jó fizetéssel próbálunk állandó embereket tartani. Gépesíteni tudtuk a soraljművelést (de csak az idősebb szőlőkben), a permetezést, a kacsolást, az előmetszést és a szüretelést. Mivel borszőlőt művelünk, így nem kell kézzel sem szüretelni. A permetezésen tudunk még fejleszteni, mert nagyon jó technológiai újítások jelentek meg ezen a téren, amelyekkel spórolni lehet, de így is költséges beruházás. A traktoraink a legmodernebbek, ezek a munkát teljes mértékben segítik.

Hogyan képzelitek el a mezőgazdaság jövőjét?

Akár a szőlőtermelést nézzük, akár a többi gyümölcstermesztést,

a jövő mindenképp a gépesítésé.

Csökkenteni kell a kézi munkaerőt: egyrészt azért, mert nincs; ha pedig van, akkor nem szakképzett. Ez a kettő együtt jár. Gyümölcsből amit kézzel kell szedni az főleg az étkezési meggy és a cseresznye, ezeknek a szedését nem lehet géppel pótolni, vagy például a bodzát sem. Viszont ami ipari felhasználásra megy gyümölcs, vagy borszőlő, azokat mind géppel kell szedni. Nekünk is az a célunk, hogy az összes szőlőnket géppel tudjuk szüretelni, ami már idén meg is fog valósulni.

Milyen tanácsot adnál azoknak a fiataloknak, akik mezőgazdasággal szeretnének foglalkozni? Mire számítsanak, hogyan foghatnak hozzá?

Ha szőlővel szeretnének foglalkozni, akkor 10-20 hektár közötti területet szerezzenek be, ez alatt a méret alatt már nem éri meg pénzt szánni rá. Ekkora területen már megéri gépesíteni is, így ki lehet zárni a munkaerőt, gyakorlatilag 1-2 emberrel megoldható a föld művelése. Valamint a borszőlőből minőségi fajtákat kell telepíteni.