_
hirdetés
_
hirdetés
- A Szakképzés 4.0 stratégia választ ad a negyedik ipari forradalom kihívásaira, amely hátterében a digitalizáció, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térhódítása áll.
- A szakképzés rendszerének átalakítása a jelen állapot kiigazításán túl a jövő kihívásaihoz is igazodik.
- Összefogás a szakma, a gazdaság és az állam részéről, hogy már a szakmatanulás alatt juttatásban részesüljenek a tanulók és a szakképzés vonzó életpálya legyen.
Kucsák Lászlóval, az NSZFH (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) elnökével, a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal egy napfényes márciusi délutánon, egy új alapítású szakképző iskola új kollégiumának megnyitóját követően beszélgettünk a Szakképzés 4.0 stratégiáról. Az, hogy hol kérdeztük őt, azért érdekes, mert ezt az eseményt a szakképzés rendszerének átalakítása szempontjából is szimbolikusnak tartja.
A megnyitó beszédében kitért a Szakképzés 4.0 stratégiára. Miért volt és miért most volt szükség ennek az új rendszernek a megalkotására?
A Szakképzés 4.0 stratégia egy hosszabb folyamat eredménye, amelyet az ITM a szakképzés szakmai és gazdasági szervezetek által szorgalmazott megújítása érdekében készített el. A stratégiát nevezhetjük egy tablónak, amelyben elsőként jelenik meg minden, ami jelenleg a szakképzés vonatkozásában tapasztalható. Másrészről pedig kijelöli azokat a beavatkozási pontokat, amelyek segítségével a magyar gazdaságban jelentkező szakemberigényeket ki lehet elégíteni. Természetesen eddig is volt egy kialakult rendszer, amelyben a szakképzés működött, de
tisztában kell lenni azzal, hogy a ma kihívásaira megfelelő válaszokat kell adni a megfelelő szakképzés lehetőségének biztosításával.
Nyakunkon a negyedik ipari forradalom és tapasztaljuk, hogy a digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően más feladatok és kihívások jelennek meg. Ezeket figyelembe kell venni és építeni kell rájuk.
Milyen új beavatkozási pontokat fogalmaznak meg a Szakképzés 4.0 stratégiában? Csak és kizárólag a rendszer felépítésére vonatkozó szempontokat vesznek figyelembe vagy más területeken is erősítenek?
A rendszerszintű változtatásokon túl – gondolok itt a többi között a szakgimnáziumok technikummá alakítására – természetesen más szempontok is szerepet kapnak. Nagyon fontos, hogy felvázoljuk, hogy
_
hirdetés
_
hirdetés
a szakképzésben vonzó életpálya lehetőség van és aki a szakképzést választja, annak a későbbiekben nagyszerű karrierlehetőségei lesznek.
Ehhez természetesen jelentős összefogásra van szükség, hiszen ez az óriási feladat one-man-show-ként nem működik. Egységesen kell eljuttatnunk azokat az információkat a gyerekek, fiatalok, szülők és a köznevelésben dolgozó pedagógusok részére is, hogy a szakképzés vonzó lehetőség legyen, amely ma már egyáltalán nem ugyanaz, mint 10-15 vagy 20 évvel ezelőtt volt. Ebben nagy feladata van az NSZFH-nak és megyei kamaráknak is.
A rendszer átalakításának melyek a sarokpontjai? Említette a szakgimnáziumok átalakítását, erre miért van szükség?
A szakképzésben több új vagy régi-új elem is megjelenik. A szakgimnáziumok technikummá alakítása a korábbi 4+1 éves rendszert 5 évessé változtatja, így érettségi mellett a szakma megszerzése is biztosított, valamint ennek a változásnak az is fontos célja, hogy a kormányzat tervei szerint
egyenes út vezessen a technikumból a szakirányú felsőoktatásba.
Másik nagyon fontos elem, hogy a szellemi, értékbeli és érzelmi motiváció mellett kézzel fogható ösztönző is megjelenjen.
Ehhez kapcsolódóan az is cél, hogy a tanulói munkaszerződésekből egyfajta munkajövedelem-szerű juttatásra is szert tehessenek a fiatalok. A stratégia a végzettség nélküli iskolaelhagyásra is válaszokat ad olyan elképzelésekkel, mint az orientációs év, a Dobbantó program vagy a Műhelyiskola bevezetése. Ezek mellett természetesen rengeteg más javaslat is szerepel még.
A gazdaság milyen szerepet játszott a stratégia megalkotásában?
A gazdaság mindenképpen fókuszban kell, hogy legyen a szakképzés formálásánál, hiszen a korábbiakhoz képest egy alapvetően kereslet-vezérelt szakképzést kell megvalósítani. Fontos, hogy Magyarországon biztosítani tudjuk, hogy szakképzett és jól képzett fiatalok álljanak rendelkezésre, hogy a gazdasági növekedés és a gazdaság fenntarthatósága biztosítható legyen. Ennek egyik lényeges pontja egyébként a duális képzés, amely jelenleg is működik, de fontos, hogy minél több területen meg tudjuk a továbbiakban valósítani.
Miért gondolja szimbolikusnak az új kollégium átadását?
A XXI. századi iskolafelújítási program feladata az, hogy a szakképzésben részt vevő diákok és pedagógusok a lehető legjobb, legmodernebb, legideálisabb körülmények között tanuljanak, tanítsanak. A vonzó környezet mindannyiunk számára fontos: ennek egyik szép példája az előző év decemberében átadott Szegedi Szakképzési Centrum Tóth János Mórahalmi Szakközépiskolája és a újonnan átadott kollégium is.