Dr. Kőkuti Attilával, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnökével, valamint a Tornádó International Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a gyakorlati szakképzési lehetőségekről, valamint a megyei vállalkozások jövőképéről.

Dr. Kőkuti Attila

Hogyan járul hozzá az iparkamara a megyei szakképzés sikeréhez, valamint a Szakképzési Centrum munkájához?

A kamarának a duális képzési rendszerben az egyik fontos feladata, hogy minősített gyakorlati képző helyeket biztosítson a szakképzésen résztvevő diákok számára. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkájában hivatalból én is, valamint a Szakképzési Centrumok képviselői is részt vettek, így elsősorban innen gyökerezik az együttműködésünk.

A bizottságnak az volt a dolga, hogy megállapítsa, mely szakterületeken keletkezek hiányszakmák, s ezeket kiemelt támogatásra javasolja a minisztérium felé.

Munkánk során azonban arra jöttünk rá, hogy nemcsak a klasszikus hiányszakmákra kell koncentrálnunk, hanem készüljenek olyan javaslatok is, amelyek a közeljövőben a megye gazdaságát erősítő szakmacsoportokat hozzák előtérbe. Sokszor 8-10 évet is várni kell, mire egyes folyamatok végbemennek, mire a szakképzésből kikerülhetnek a megfelelő szakemberek, így már jó előre terveznünk kell ilyen szempontok szerint is.

Tudna említeni egy olyan, a jövő felé mutató szakmát, ami már a siker útján jár az említett szempontok alapján?

Hogy csak egyet említsek, a mechatronikai technikus, amely ötvözi a lakatos, a villanyszerelő, az elektronikai műszerész, valamint a programozó szakmákat. A mechatronika már nemcsak a közép-, hanem a felsőfokú és egyetemi szintű képzésekbe is becsatlakozott. Arra is figyeltünk, hogy női munkakörök is megjelenjenek, valamint a megyei irányultságokra is reagáltunk, például arra a tényre, hogy Szeged jelentős egészségügyi centrum.

Az alkalmas gyakorlati helyek felkutatása során sikerült előremutató következtetéseket megfogalmazni a megyei vállalkozásokkal kapcsolatban?

Elkezdtünk dolgozni egy megyei jövőkép kialakításán.

Ez egyrészt a szakképzés oldaláról fontos, másrészt a helyi vállalkozások fejlődése miatt is. Amikor minősítettük azokat a gyakorlati helyeket, ahová a szakképzésen résztvevő diákok kerülnek, rájöttünk, hogy sok kis-, és középvállalkozásnak nincs megfogalmazott jövőképe. A digitális forradalom áthatja az életünket, mégis számos cégnek nincs digitális lábnyoma, nem rendelkezik például honlappal, ami bemutatná a szolgáltatásait. Pedig ez elengedhetetlen, ha életképes szeretne maradni. S itt kerül előtérbe az innováció, a hozzáadott értéktermelés képességének a jelentősége. Hogy olyan cégek működjenek, amelyek be tudják fogadni a szakembereket úgy, hogy megfelelő munkakörülményeket és jövedelmet tudnak biztosítani számukra.

A szakmunkásokhoz a mai napig kapcsolódnak pejoratív vélekedések. „Csak az tanul szakmát, aki másra nem alkalmas”. Hogyan próbálják megcáfolni ezeket a felszínes nézeteket?

A diákok, de még sok esetben a pedagógusok és a szülők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek rejlenek a megyében szakmában való elhelyezkedés tekintetében. Egyáltalán miből áll ma egy korszerű szakma? Milyen munka zajlik a vállalkozásokban? Szakmát tanulni nem ördögtől való dolog. Ha a szülő azt látja, hogy nem megfelelőek a munkakörülmények más irányba fogja terelni a gyermekét, ez teljesen természetes. Így azon vagyunk, hogy bemutassuk azokat a munkahelyeket, vállalkozásokat, ahol lehetséges az érvényesülés, ahol a szakemberek foglalkoztatása szabályosan történik, és ahol a bérek megfelelőek. A pályaorientáció jelentősége tehát megnőtt, a pejoratív nézetek leküzdését pedig igyekszünk pozitív példákkal erősíteni.

Milyen előnyökhöz juthat a későbbiekben az a tanuló, akit gyakorlati szakképzési helyeken sikerül elhelyezni?

Több száz gyakorlati képző hely van a megyében, ahol közel háromezer diák tanulószerződés megkötését követően sajátítja el a szakma gyakorlati ismereteit. Ez azért is fontos, mert a leendő szakemberek nem csak gyakorlatot szereznek az adott szakterületen, hanem megismerhetik a cég működését, hogy mit jelent a minőség, a pontosság vagy éppen a határidő.

Fontos kiemelni, hogy a legtöbb olyan cégnek, amely tanulóképzéssel foglalkozik, van elképzelése a vállalkozása jövőjéről, befektetésként tekint erre a lehetőségre.

Milyen jövőbeli célok várnak még megvalósulásra?

Célunk, hogy megyénként, vagy legalább régiónként

olyan gyakorlati képzési centrumokat hozzunk létre, amelyek kifejezetten a toptechnológiákra koncentrálnak egy-egy szakmacsoporton belül.

Ezeket a centrumokat be lehetne kapcsolni mind a közép-, mind a felsőfokú oktatásba vagy akár a felnőttképzésbe is. S ezzel szintén visszakanyarodunk a szakmunkásokról élő negatív kép megváltozatásához. Az oktatás struktúrája mára átjárhatóvá vált, így ha valaki igazán komolyan gondolja, a középfokú szakképzéstől egészen egyetemi szintig tudja fejleszteni a tudását. Ha a jövő szakmunkásairól beszélünk, egy olyan rétegre gondoljunk, akik logikus gondolkodással és átlagon felüli kézügyességgel, magasfokú kreatívitást igénylő feladatok önálló elvégzésének képességével rendelkeznek.